Tartozom valahová

Ezt a verset tíz éve írtam a születésnapomon. Egyszer talán majd a teljes történetét is elmesélem. És talán sosem volt aktuálisabb mint most, 2021-ben, amikor már több mint egy éve fenekestül felfordult a világ, és kivétel nélkül mindannyiunknak döntenünk kell olyan dolgokról, amelyek alapjában véve határozzák meg nem csupán saját életünket, hanem a következő generációkét is - ha akarjuk, ha nem. 

Eredetileg angolul írtam; itt elolvashatod: I Belong

TARTOZOM VALAHOVÁ

Megöl, mikor nem beszélhetek,
Megöl, mikor hallgatnom kell arról,
Amit látok.

Megöl, mikor hazudnom kell,
Mikor mosolyt kell feltennem,
Bár belül nem érzem.

Üres kirakat, semmi más.

Amikor látom, hogy fekete,
Mégis azt mondják: fehér.

Amikor látom, hogy nincs rendben,
Mégis azt mondják: minden jó. 

Megöl, mikor mutatnom kell, 
Hogy minden rendben.

Alattomos, mérgező,
Lassan kúszó, biztosan ölő
Lélek-rák.

"Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek" -
Barátunk is elmondta.

Így hát azt választom: ÉLEK.

Életet élni, mely csak
Énhozzám tartozik,
Egyben minden Emberhez.

Életet élni, ahol én dönthetem el,
Mi igaz számomra.

Életet élni, ahol én mondom meg,
Hogy én mit látok.

Ahol a madaraknak szárnyuk van, hogy szálljanak,
Ahol anyák meghallják babájuk sírását,
Ahol a kicsi gyerekek nem gyávák.

Életet élni, ahol a költők írnak,
Táncosok ugranak, pörögnek,
Festők álmodnak színeket.

Az Élethez tartozom.

Oda tartozom, ahol nevetés hasad,
Ahol szeretők csókolnak.

Ahol nincsenek megírva üres ígéretek,
Fellengzős szavak.

Oda tartozom, ahová a Szellem szólít,
Ahol épelméjűség uralkodik.

Nem tartozom se párthoz, se klubhoz, 
Se egyházhoz, se valláshoz,
Szervezethez, szövetséghez.

Saját fajtámhoz tartozom,
Egyetlen gyermekemhez,
Elmém békéjéhez.

Saját hangomhoz tartozom.

A szépségre, dallamra
Örökkön éhesekre tartozom.

És talán - remélem -
Egy másik szívhez.

Azokhoz tartozom, akik 
Ecsettel, tollal, vonóval, húrral,
Vésővel adnak másoknak enni.

A szabadgondolkodókhoz,
Szabadmondókhoz,
Szabadtevőkhöz tartozom.

S amikor majd éveimre visszanézek,
Csukott szemmel immár,
Az égieknek felelek:

volt-e, ahogyan tartoztam valahová?

-- Gerák Andrea
Budapest, 2011. január 15. 

 

Borítókép: a rakodópart alsó kövén, valamikor 2020-ban

 

Ezen a képen: Szentendre, Postás strand, 2021. április 5. 

💰💸💳 Online kalapozás (elegánsan: crowd funding, támogatás)

Ha szívesen támogatnád a munkámat,

vegyél tőlem egy dalt vagy egy albumot,

hívj fellépni,

vagy csak dobj be valamennyit a virtuális kalapomba – különösen most, a koncert és mindenféle rendezvény nélküli, nehéz időkben bármekkora összeg segítséget jelent egy művésznek; néhány vajaskiflire valót is hálásan fogadok. A felső határ pedig a csillagos ég 🙂

Nagyon köszönöm, és azon kívül, hogy ily módon Te is részese leszel az alkotások megszületésének, még Karma is imádni fog téged!!!!

A) PayPal vagy bankkártya: ennek az oldalnak a jobb alsó sarkában

B) Banki átutalás:
IBAN: HU46 12010532-00213735-00100000
SWIFT: UBRTHUHBXXX Raiffeisen Bank, Gerák Andrea
Azonnali banki átutalás (csak Magyarországról): gerakandrea@gmail.com

C) Ötlet más jellegű támogatásra? Legyen az céges szponzorálás, valamilyen termék vagy szolgáltatás, amit használhatok, egy tálca süti vagy pogácsa - hálásan fogadom. Kapcsolat

 

Blog  Dalok  Fellépések  Fotók  Hírek  Versek  Videók

 

Hírlevél

Fellépések, írások, dalok, videók és egyéb jóságok

Leave a comment

Add comment